Kifejtette: a legnagyobb problémát
Baranyában, Tolnában és Miskolc környékén okozta a kedvezőtlen időjárás,
csak a Vitafort partnerállományából 15-20 ezer hektárnyi gabonatermés
arathatatlan. A Vitafort partnerei az árpa betakarításával már 80-90
százalékos készültségi szintnél tartanak. Kiderült azonban, hogy a
várható – a múlt évihez képest 20-25 százalékos – mennyiségi
csökkenésnél nagyobb problémát jelentenek a növénynél tapasztalt, „húsz
éve nem látott” minőségi gondok. Nem is csak a néhány esetben mért
toxin, hanem a szinte általánosan rossz esésszám okozza a problémát. (Az
esésszám minőségi mutató a gabonák esetében, megmutatja az enzim-,
illetve az alfa-amiláz-aktivitást.)
A Vitafortnál például 55–60-as
esésszámú árpákat vizsgálnak be. Száz partnerük termése közül 3-4
esetben találtak csak 64–65-ös esésszámú árpát, pedig a növény
exportképességének egyik alapfeltétele a jó esésszám, az olaszok például
64-es esésszámot várnak el. A napokban ugyan az olasz kereskedők is
átveszik már az 59–60-as esésszámú árut is, azonban tonnánként 3-4
euróval csökkentett áron – hívta fel a figyelmet a vezérigazgató.
Kulik
Zoltán szerint az országos búzatermés közel várható a 4 millió
tonnához, a minőséggel azonban még nagyobb gond lesz, mint az árpánál.
Jó minőségű búzából nagyon kevéssel lehet számolni. Amennyiben jelentős
mennyiségű búza lesz rosszabb minőségű, nem marad exportárualap, ezért
hiába magas most az ára, később nem lesz értéke, mert nem lehet kivinni
az országból – mondta Kulik Zoltán.
A cégvezető szerint
előreláthatólag nagyon kritikus helyzet alakul majd ki a takarmánypiacon
az olcsó fehérjehordozóknál. A repcedaránál, napraforgódaránál már most
szinte ellátási problémák vannak, hetekig kell várni a szállítmányokra,
az ezeket elvben helyettesítő szója pedig sokkal drágább a
napraforgónál és a repcénél.
A jánoshalmai Agroprodukt Kft. már
június végén megemelte takarmányárait, átlagosan 2-3 százalékkal –
mondta Radákné Simon Anikó, a cég takarmánykeverő üzemének helyettes
vezetője. Hozzátette: a cégnél már nagyobb arányú a saját célra
termelés, pulykaállományukat etetik a saját takarmányukkal.
Király
László, a zalaszentgróti Zala-Cereália Zrt. takarmánygazdálkodási
ágazatvezetője arról számolt be, hogy a Zala-Cereália egyelőre nem emelt
árat, de augusztusban átlagosan 4-6 százalékos áremelést hajtanak végre
a búza és az árpa felvásárlási árának növekedése miatt. Eddig azért
tudták elkerülni az áremelést, mert tavalyi gabonából keverték a
takarmányt, de addigra elfogy az ókészlet.
A cégnél
baromfitápokat készítenek, ezekbe 15-20 százalékban raknak búzát.
Amennyiben 25 ezer forint helyett 32-33 ezer forintos búzával kell
számolniuk, ez önmagában 20 százalékos többletet jelent, s a tápokban
kilogrammonként 2-3 forintos emelést okoz csak a búza áremelkedése.
Ehhez még hozzájön az alapanyagok – az importból származó szója,
vitaminok, premixek – árának emelkedése az euró és a dollár erősödése
nyomán, ez is 1-2 forintos tápáremelkedést okozhat kilogrammonként. A
baromfitáp kilogrammonkénti átlagára 65-68 forint, így a számolt, 3-5
forintos növekedés 4-6 százalék közötti áremelkedést jelent. Körülbelül
ez a képlet a sertéstápoknál is – tette hozzá a szakember.
A
búza árát Király László szerint nem a termés mennyisége és a piaci
kereslet, hanem sokkal inkább más tényezők, piaci tranzakciók
befolyásolják. Két hete például még tonnánként 25 ezer forintért
vásárolták a búzát, ma már 31 ezer forintot kell adniuk érte, mert egy
nagy zalai felvásárló ezt a piaci árat határozta meg. „Ez a világpiaci
játék jó a növénytermesztőknek, de rossz az állattartóknak” –
fogalmazott.
